Manuel Mesdag nevének ezentúl érdemes kitüntetett figyelmet szentelni, a mindössze 24 éves srác ugyanis vén ambient-rókákat megszégyenítő magabiztossággal és spiritualitással készítette el bemutatkozó lemezét, az 1000 darabszámra limitált Endurance-et.
Manuel 1985-ben született Franciaországban, ifjabb éveiben már kacérkodott a jazzel, a rockkal és a komolyzenével (kiváltképp a filmzenék nyerték el tetszését), míg tinédzseréveit taposva már javában az aktuális népszerűségek house lemezeit fogyasztotta. Első deephouse-megjelenése 2006-hoz köthető, amikor a Latin Soul Fusion- és más egyéb lounge-válogatásokat piacra dobó kiadó, a Soulstar otthont adott egy szerzeményének. Ezt követően a Groove Babynél adott ki néhány darabot, ám ezek csak mp3 formátumban látták meg a digitális nap világát. Időközben Manuel az ambienttel is komoly kapcsolatba került, olyannyira, hogy 2007-ben felkereste a Japánban székelő Hanát és Asmorodot, akik épp egy új ambient kiadó útnak indítását fontolgatták, így a fiatal, ám rendkívül tehetséges fiú anyaga épp kapóra jött.
Manuel a mérsékelt sikerű deephouse-projectjétől elhatárolódva egy merőben más álnevet öltött magára. Nem véletlen: a pörgős, meglehetősen egyszerű hangképekből építkező stílusnál egy sokkalta érettebb világba nyújt betekintést az Endurance, melyet többek között Ernest Shakleton tragikus végkimenetelű antarktiszi expedíciója ihletett. Ennek megfelelően a korongon hemzsegnek az éjszaka, a sötétség kiismerhetetlenségét, ám mégis gyönyörűségét tematizáló témák, a melankolikus betétek, melyek kiválóan ölelik körbe az album alapvető hidegségét. Bár megtévesztő a kijelentés, mégis vitathatatlan, hogy egy ízig-vérig télies beállítottságú lemezzel van dolgunk, melynek hallatán azonnal arcunkon érezzük a csípős hideget, a hó és a szél fúvását. Ennek ellenére mégsem rideg a számok hangvétele, az életidegen és értelmét vesztett lét - mely oly sokszor válik a tél attribútumává - ábrázolása helyett csupán hófödte tájképeket látunk, melyek kivétel nélkül ámulatba ejtőek a maguk nemében. A dominanciát a hol mély, hol magas tónusok, a kiszámíthatóan, mégis zseniálisan elnyújtott loopok kapják, továbbá előtérbe kerül Manuel komolyzenei előműveltsége is. Mindez egy profi, és bizonyos mértékben egyedi zenei világot hoz létre, ami jóval nehezebb feladat, mint hinnénk.
A tavalyi év egyik legnívósabb kiadványa jelenleg is még több helyen kapható (pl. az Ultimae hivatalos honlapján és a SaikoSoundson), az igen csekély összegért pedig egy gyönyörű fotókkal ellátott digipakba csomagolt ambient-csemegét kapunk.
10/10
Manuel Mesdag kérésére a cikket lefordítottam angolra, ezt itt olvashatjátok:
It is worth paying an honored attention for Manuel Mesdag, who could easily enter to the competition of the greatest ambient artists with his confident and beautifully spiritualized first album Endurance, limited to 1000 copies. Manuel was born in 1985 in France, and even during his young ages he was pretty interested in jazz, rock and classical music (he was mostly amazed by the scores), and as a big booby he was already crazed about the actual house hits. 2006 was the year of his first deep house work, and the label was that Soulstar that can be proud of great compilations such as Latin Soul Fusion and A Lounge Supreme. After then, he composed a few tracks at Groove Baby, but these were released in digital format only. Meanwhile, Mesdag got very good friends with an other style: ambient. In 2007, he got in touch with Hana and Asmorod in Japan, and the result of this meeting was a brand new label and its first release - Endurance.
In order to distance himself from his deephouse project, the guy picked up a new artist name. It is not so surprising: Endurance opens such a window in your mind that is much deeper and more complex than the easily understandable house music. Since the sound of the album was inspired by the Ernest Shackleton’s tragic Antartic expedition, the whole journey has a quite dark, cold and sometimes restless mood which represents the melancholy, the beauty but the instructability too of the night and the darkness. These textures embrace this generally calm and innocent world that Endurance has. Although it may be misunderstood, you still can hear a "winter-ambientish" atmosphere, where you can even smell the snow in your face and see it falling down gently. In spite of that, the temperature of Irezumi's sound is definitely not bleak. Winter, which is usually attributed with estranged and meaningless life in literature, philosophy and fine arts, appears now as a gorgeous, timeless landscape. Low and high tunes are alternated, and surrounded by predictable, yet fascinatingly extended loops. Moreover, you can recognise Manuel's advance in classical music, too.
One of the best first-rate releases of 2008, Endurance is still available - for example via Ultimae's homepage or Irezumi's MySpace webpage. The price is buyer friendly, and you'll get a beautiful digipak edition with graphic design done by Skyhigh, and undesribable music experience organised by Irezumi.
