Kiadó: Somnia
Megjelenés ideje: 2007. november 16.
Műfaj: dark ambient, floating ambient
Kulcsszavak: sötétség, hidegség, világűr, antiutópia
Szerintem: 10/10
1. We Set Out Into The Caverns Of Time (17:42)
2. Leaving Behind Ourselves (9:52)
3. Leaving Behind Our Memories (11:49)
4. Elusive And Effervescent Is Our Destination (13:00)
5. Descending Deeper In Search Of The Timeless (8:56)
6. Reborn, We Flucate And Fade (10:40)
Evan Bartholomew neve valószínűleg nem cseng túl ismerősen, bár a helyzet nyilván más, ha a Bluetech vagy az Evan Marc alteregót említem. Míg előbbi egy IDM-ambient-, addig utóbbi a progressive house-project, mögöttük pedig nem más áll, mint Evan Bartholomew, aki saját nevén adta ki legújabb albumát. A stílus ezúttal az igazán mély, nem éppen könnyen fogyasztható, de annál nagyobb élményt nyújtó ambient.
A hat igen hosszú utazást felvonultató albumot megjelenése óta meghallgatom időnként. Bevallom őszintén, először egyáltalán nem tetszett. Első alkalommal a nyitó számot is alig tudtam végigdekkolni, a többinek már neki sem kezdtem. Félretettem, és szépen meg is feledkeztem róla. Aztán egyik nap, mikor igazán kemény hideg volt az utcákon, és én hazaértem csontig átfagyva az üres szobámba, és teljesen egyedül voltam, és minden más jobban szerettem volna, minthogy ott és akkor jelen legyek az engem körülvevő világ teljes tudatában - na szóval ekkor betettem ezt az albumot. És nem túlzok, ha azt mondom, hogy egy bő órára tényleg eljuthattam teljesen más helyekre.
Evan zenéje bőven túlmutat a professzionalizmuson: olyan kegyetlenül mély, a lélek legrejtettebb zugaiban kalandozó álmot szolgáltat, amit eddig - legalábbis számomra - még senki más, vagy csak igazán kevese voltak képesek.
Lévén dark és floating ambient keverékéről van szó, dob és ritmus egyáltalán nincs a számokban. Igazán hosszan elnyújtott loopok, mély tónusok, időnkénti felcsillanások viszik a hallgatót egy egészen távoli galaxisba. Az erős lebegősség ellenére a Caverns Of Time mindvégig fenntartja az érdeklődést, egyszer sem fordul unalomba a lemez az elsőtől az utolsó percig mozgásban tartja a belső mozit.
Azt nem állítom, hogy a hét bármelyik napján előveheti, és könnyedén végigfuthat rajta az ember. Alkalmi album.
Akkor viszont semmi másra nem fogsz vágyni.
Hasonló albumok:
Aarktica: No Solace In Sleep
Maitreya: .74
Pete Namlook: Season Greetings sorozata
a Tangerine Dreamnek is voltak hasonló anyagai (Alpha Centauri, Atem, Rubycon, Green Desert, Phaedra)
...és Garganell is biztosan ajánl még párat, ha szépen megkérjük. :)
A 777 darabszámra limitált lemezt még nem késő megrendelni!
- SaikoSounds
- Somnia
