Az izlandi srác másodszor látogat Magyarországra, ezúttal Nils Frahm társaságában. A koncert előtt még egy gyors interjúra is időt tudott szakítani.

You can also read this in English, right here!
Üdv Óli. Mit fogunk hallani kedden? Előre elterveztétek a menetrendet, vagy improvizálni fogtok?

Jórészt előre megterveztük, de teret hagyunk a meglepetéseknek is, meg igazából 2-3 improvizatív darabot minden koncerten igyekszünk előadni.

Sokat turnézol mostanában Nilsszel. Nemrég bejelentettétek az első közös, Stare című kislemezeteket is. A tökéletes alkotótársat találtátok meg egymásban?

Igen, Nils és én nagyon jól megértjük egymást. Mindkettőnknek más az erőssége, így mindig tudjuk is dicsérni a másikat. Egyébként ő egy nagyon jó srác, és hát ez a legfontosabb.
 
Szerinted mi a legkülönlegesebb Nils zenéjében?

Az előadásmódja példátlan. A Felt minden idők egyik legkülönlegesebb hangzásvilágú zongoramunkája.

Mesélj egy kicsit a Stare-ről. Honnan indult az egész? És főleg: lesz folytatása?

Miután impróztunk néhányszor a közös koncerteken, felvetettem Nilsnek, hogy tennék nála Berlinben egy néhány hetes látogatást. Csak hogy csináljunk "valamit". Nem terveztünk előre semmit, de végül négy napon keresztül hajnali ötig fent voltunk, és csodás ambientet gyártottunk. Persze folytatni is fogjuk a közös munkát, de semmi fix terv nincs még. Igazából csak szeretünk együtt játszani.

Nemrég lehetőséget kaptál az Another Happy Day című film zenéjének a megírásához is. Gondolom, ez teljesen új módja a zeneszerzésnek. Mesélj a különbségekről és a nehézségekről... és persze a dolog jó oldaláról is!

Az igazat megvallva nem különösebben voltak nehézségek, leszámítva a kéthetes határidőt! De szerintem az sokat segít, ha a zenét egy már előre felépített vázra kell ráhúznod. Ez némileg korlátozza a választási lehetőségeidet, és ez hasznos tud lenni. És olyan utakra is csábíthat, amelyeken korábban még nem jártál.
 
A legutóbbi magánprodukciód, a Living Room Songs igazán meghitt munka.  Bensőséges hangulata van az egésznek, nekem olyan volt, mintha ott ülnék melletted a szobában. Várhatunk még hasonló kezdeményezéseket, vagy ez csak egyszeri alkalom volt?

Nem szeretem ismételni magam, szóval leginkább egyszeri alkalom, de szeretném még továbbfejleszteni ezt az irányt, csinálni valami hasonlót, csak kicsit másképp. Ötleteim már vannak...
 
A modern klasszikus zene nagy népszerűségnek örvend az utóbbi 5-6 évben, ebben pedig vitathatatlan a te szereped is. Mit gondolsz, miért talált ilyen nagy közönségre? Talán ez egyfajta válasz lenne napjaink agyonelektronizált pop- és tánczenéire?

Szerintem ez csak a különféle hullámok váltakozása. De persze nagyszerű érzés azt gondolni, hogy valami újat és fontosat indítottunk útjára. Remélhetőleg nem vész majd nyomtalanul a homályba az egész néhány év múlva.

Sok munkádat zongora és vonósnégyes szólaltatja meg. Miért szereted ezt a felállást?

Valahogy hozzászoktam, és ezekkel a hangszerekkel otthon érzem magam. Így sokszor használom őket zenei alapnak, bár sokszor keverem is más hangszerekkel. A zongora mindenesetre az enyém. Beszél hozzám, és én is őhozzá.
 
Ki (vagy mi) befolyásolta a leginkább azt, ahogyan ma hallgatod és szerzed a zenét?

A gyorstalpaló klasszikus zenei képzésem nagy hatással volt rám, új szemléletmódot adott, többek között Bach fúgái és koráljai (amelyeken a harmóniaelmélet nyugszik). Filmek és filmzenék szintén nagyban befolyásoltak (például a nagyszerű magyar rendező, Tarr Béla). De az utóbbi években annyi kiváló emberrel dolgozhattam együtt, akiktől többet kaptam és tanultam, mint bármitől mástól.
 
És most kik a kedvenceid?

Jon Hopkins, Nils Frahm, Clint Mansell és mások.
 
Végezetül üzennél valamit a magyar rajongóknak?

Alig várom a koncertet!

Mi pedig köszönjük, Óli, reméljük, nemsokára viszont láthatunk! :)

Ólafur Arnalds és Nils Frahm holnap este 9-től játszanak a budapesti Akvárium Klub közönségének.

Óli fotóját Hörður Sveinsson készítette.