Az Echoes egy hazánkban kevésbé ismert rádió (Public Radio International) népszerű programja, mely a kilecvenes évek közepén önállósított egy évente megjelenő válogatássorozatot is. A gyűjtemények kezdetben az átlagos ambient keretein belül mozogtak, majd néhány epizód után egyre tágabbra nyitották műfaji és földrajzi látókörüket.
Választásom a vásárláskor azért esett a tizedik részre, mert az előzetes belehallgatás, valamint az előadók listája alapján úgy tűnt, a látókör ezen az albumon a legtágabb. Ez az első számok után be is igazolódott: a ködös-napfelkeltés post rock gyöngyszemet gitáralapú játékosság és ír népzene követi, majd ismét gitárszólamok, ezúttal már modern köntösben, Al di Meola és Paco de Lucía útját járva. És még csak az ötödik számnál tartunk!
Az etnográfiai eklektika meglepő módon nagyon egységes albumot hoz létre, melynek vizsgálatához érdemes megnézni a címválasztást: Passages, vagyis átjárók. Jóllehet, nagyon különböző népcsoportok zenei világa elevenedik meg a hetvenperces lemezen - afrikai (Samite) és ír (Moya Brennan, Kila) hagyományok kiválóan férnek meg egymás mellett -, a lemezen felcsendülő zenékben mégis megfigyelhető egy diszkrét, de tagadhatatlan közös vonás. Ez nem más, mint a világzene modern (át?)értelmezése.
A korongon négy jelentős, ám meglehetősen különböző stílusú ambient zenész (Lanterna, Jairamji, Harold Budd, Jonn Serrie) kapott helyet, az ambient műfajisága azonban valamennyi szám hátterében meghúzódik. Két szerzeményt leszámítva vokálmentes anyagot hallunk, melyben világzene-mércével hallgatva szokatlanul nagy szerepet kapnak a visszhangok, az elhalkulás helyett egymásba mosódó foszlányok és a loopszerűen alkalmazott alaphangok, leggyakrabban pengetős hangszereken megszólaltatva. Ahogy a cím is sejteti, egy keskeny átjárón vándorolhatunk végig, mely a tradicionális és a modern világzene között húzódik. A Putumayo és a hozzá hasonló kiadók megjelenéseivel ellentétben a Passages, és az Echoes többi gyűjteménye nem is kíván erőltetetten populáris hangvétellel nagyobb célközönségre szert tenni. A globalizáció jelenségét meglovagolva sokkal inkább egyetlen univerzális, ám szavakba nem önthető "üzenet" sokféle megfogalmazása valósul meg itt, és a kiadó többi lemezén is. A lemezeket ezen felül különlegessé varázsolja az is, hogy egytől-egyig élőben rögzített előadásokat hallhatunk - közülük néhány sehol máshol nem jelent meg (Love Attack, Cedar, Untitled for Echoes).
A korong kiváló filózfiai elmélyesédre is teret kínál. Az átjáró szó megannyi interpretációja világlik ki a számuk mögül: Jonn Serrie az univerzum egyes pontjai, bolygók és csillagok között vándorol; Lanterna zenéje a hajnali köd lassú tisztulásának a folyamatát írja le; Moya Brennan (aki a világhírű Enya nővére) az egyedüllét sóvárgásából próbál ihletet meríteni; Jairamji egy olyan növényről - a cédrusról - készít lírai vallomást, mely ötvenéves kora előtt nem hoz termést, de utána több mint ezer évig él; az ugandai Samite pedig beteg feleségét kíséri át a másvilágba egy gyönyörű népdallal. Az út motívumának számtalan, egytől-egyig kiváló színvonalú feldolgozása emeli ezt a gyűjteményt magasan az átlagos világzenei válogatáslemezek fölé.
Kiadó: Echodiscs
Megjelenés ideje: 2004. november 2.
Műfaj: világzene, népzene, ambient
1. Lanterna: Clear Blue
2. William Eaton Ensemble: Falcon's Flight
3. Moya Brennan: Bí Liom
4. Adrian Legg: Ghost in the Hills
5. The Ministry of Inside Things: Love Attack
6. Jairamji: Cedar
7. Air: Playground Love
8. Harold Budd: Untitled for Echoes
9. Jonn Serrie: Lumahai
10. Kila: Baroki
11. California Guitar Trio: The Marsh
12. Samite: Tunula Eno
13. Suzanne Teng: Aduman
14. Ralf Illenberger: Riding the Wave
_______________
Látogasd meg az Echoes honlapját, ahol bele tudsz hallgatni a lemezbe.
Megvásárolni csak a CD Babyn tudod, mert az Echoes nem szállít Magyarországra.
