Jens Paulsen ősidők óta az általam egyik leginkább nagyra becsült zenész. Még a német Spirit Zone kiadó fénykorában készített négy stúdiólemezt Patchwork néven, majd az ezredforduló után visszahúzódott, és saját galériájában dolgozott. Emellett - szerencsére - időnként mégis megszállta az ihlet, és később is előrukkolt egy-két szerzeménnyel (Anagrom Ataf, Samothraki, Lagoon), melyek jónevű válogatásokon jelentek meg (Global Psychedelic Chill Out Vol. 4, Polymorphic Convolutions, Le Café Abstrait 3). Emellett már régóta dolgozott együtt Stefan Ebingerrel is, aki majd' mindegyik Patchwork-lemezén besegített. 2001-ben dobták piacra első közös lemezüket, melynek a különlegesen hangzó Bazille Noir nevet adták.
Aki ismeri és szereti a Patchwork-anyagok behatárolhatatlan, mégis azonnal felismerhető stílusát, ezúttal sem fog csalódni - meglepődni viszont annál inkább! Paulsen és Ebinger félretették fura pszichedeliájukat, és kicserélték a modern jazz világával, eredményként pedig egy egészen egyedi hangzást kaptak: az érezhetően számítógéppel készített, futurisztikus-plasztikus jazz, a mediterrán impressziók és a kísérleti chillout lenyűgöző egyvelegeként írható fel a Bazille Noir stílusa. Az összképet tekintve egy meglehetősen színes koronggal van dolgunk: a számok hol az olasz kémfilmeket (Spellbound, Advanced Smalltalk), hol a napsütötte riviérát (Keep Track Of You), hol a brazil bossanova könnyedségét (Senor Sanchez) idézik, miközben végig megtartják németesen precíz kimértségüket.
A darabok többsége rövid, szösszenetjellegű (a leghosszabb téma is alig több négy percnél), valamint - a kísérleti szándékot bizonyítandó - meglehetősen töredékes, szándékosan kidolgozatlan, mely a klasszikus megoldásokhoz szokott fülnek furcsán hathat, az érdeklődőbbek azonban bizonyára élvezettel fogják újra és újra elővenni ezt a kis zenekülönlegességet.
Egy kis kóstoló gyanánt hallgassátok meg a lemez második számát.
Itt pedig az album összes számából kóstolót kaphattok, sőt meg is rendelhetitek az egyik eladó példányt.
