MoeskoMusic - ambient blog

(HUN) Magyar nyelvű ambient zenei blog kritikákkal, interjúkkal, mixekkel, valamint mindenféle földi és földöntúli jóval.

(ENG) MoeskoMusic is a Hungarian ambient music blog with reviews, interviews, podcasts and many other things from behind closed eyelids.

Friss topikok

  • GTJV82: Én ezt miért csak most fedeztem fel?! :) Nagyon jó!!! (2014.05.07. 08:46) Maitreya: .74
  • GTJV82: Érdekes, nekem meg pont ilyen bealvós/álmosító hangulat jött le róla. :) Persze attól még nagyon s... (2014.05.07. 08:46) Orbit Over Luna: Transit
  • Werewolfrulez: @Moesko: Ez legyen a legnagyobb gond a világon :D (2014.04.22. 23:52) Anne Chris Bakker: Reminiscences
  • GTJV82: Ez is egy hazai album, ajánlom mindenki szíves figyelmébe: stereomantra.bandcamp.com/album/magic-... (2014.04.16. 08:45) HAZAI LOOPOK
  • pszichedeliksiheder: Még annyit fűznék hozzá amellett, hogy zseniális lemez; a World of Sleepers után ez lett volna a k... (2014.03.25. 12:55) Carbon Based Lifeforms: Twentythree

2009.05.26. 18:33

Bluetech: The Divine Invasion

Bluetech: The Divine Invasion

2009.05.26. 18:33 Moesko 7 komment

Kiadó: Aleph Zero Records
Megjelenés ideje: 2009. április 20.
Műfaj: psychedelic chillout, idm

1. Finding The Future By Looking Backwards
2. Lost In an Imagined Labyrinth
3. Probability Tree
4. Rite Of The Dragonfly
5. Swimming In A Feverdream
6. Holding Space
7. Honey In The Heart
8. The Light (Bluetech Remix for Ace Ventura & Lish)
9. Even The Stones Sing
10. Living Time (featuring Mirror System)
11. A Golden Ratio Signs (featuring Eitan Reiter)


Magánéleti problémákból kifolyólag Evan Bartholomew az utóbbi időben leginkább kiskiadója, a Somnia útjait egyengette, és jelentette meg alatta saját, meglehetősen borongós szerzeményeit. Bluetech névvel ellátva utoljára 2005-ben készített ambient zenét, most pedig ismételten az Aleph Zeróhoz visszatalálva adja le aktuális dolgozatát, The Divine Invasion címmel.

Aki hallotta a szintén nemrég megjelent Phoenix Rising című lemezt, nagyjából el tudja képzelni, milyen lelkiállapotban van mostanában az amerikai zeneguru. Ugyanazt a hol kellemes, hol kifejezetten kellemetlen kemény hangzást ötvözi a selyemfinom idm-mel, mint akkor, csak most tizenegy szám keretében. Ám míg a főnixmadaras szösszenet a mára már kultkiadvánnyá (vagy ha azzá nem is, rendkívül közkedveltté) vált Sines and Singularities egy gyengébb másolatának vagy folytatásának tekinthető, a legújabb korong egy mondhatni új hangzásvilágot üt meg, legalábbis az előzőekhez képest szokatlanabb, ridegebb tájra repíti a hallgatót. Vagy inkább rugdossa?

A korábban leheletsimára csiszolt idm, mely Bluetech kézjegyévé vált, ezúttal súlyosan pattogó, zord témákban, hangosan koccanó effektekben bontakozik ki. A ropogós hóban lépkedve talán élvezetes lehet a számokat hallgatni, ám a szerencsétlenül időzített megjelenési dátum ezt igencsak lehetetlenné teszi. A tikkasztó melegben így sajnos - Kaszit idézve - a lemez inkább érdekes, mint nyugtató. Én magam pedig azt ajánlom: vegyük elő fél év múlva, és majd meglátjuk.

10/5

Címkék: 2009 aleph zero records bluetech

A bejegyzés trackback címe:

https://ambient.blog.hu/api/trackback/id/tr152992624

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mex 2009.05.26. 20:49:24

Annyit tudnék hozzá szólni, h az 5 pont reális sztem is. Elment egy olyan irányba ami már nem bejövés nekem. 5 pont az ami mindegy, h van e vagy nincs. Késöbb majd lehet előveszem, bár már 2 esélyt is kapott, de elvérzett. Megvárom hátha a hangulatom hozzá igazodik. Szal 10/5 nálam is.

Mex 2009.05.26. 20:54:11

Jah a boritó bejön?

Ismeretlen_47371 2009.05.26. 21:11:45

Én ötször-hatszor is meghallgattam, hátha csak érnie kell, de hiába. Ez most nem sikerült a gyereknek. Ja, a borító az egyetlen igazi pozitívuma. Meg jó, legyek nagyon jó szívű, és akkor az első szám is elég fincsi.

agolon 2009.05.27. 11:43:22

Elég zaklatott az egész cucc, hagyom még érni kicsit mielőtt véleményt mondanék. Első szám tetszik nekem is, második is, meg a végén is van pár jobb pillanat. A Phoenixről nekem A Delicate Mystery a legjobb amit valaha hallottam tőle. Lehet tudni mik ezek a magánéleti problémák? Eléggé meg van zuhanva Evan mostnában.

Ismeretlen_47371 2009.05.27. 12:26:31

Én a Sines and Singularitiest kedvelem leginkább, arról is a Dreamtime Lullaby című szerzeményt. Bár olyan jó lenne minden munkája... Még a Caverns Of Time megjelenésekor váltottunk néhány levelet, az egyikben írta, hogy elvesztette egy nagyon közeli hozzátartozóját. Hogy ez rokon volt-e, vagy barát, nem tudom, de azt mondta, nagyon megviselte. Azóta ontja magából az ilyen "finding the future by looking backwards"-jellegű számokat (most konkrétan a címre gondolok).

agolon 2009.05.27. 13:08:05

Az Evan Marc + Steven Hillage amúgy szerintem egész vidám jammelős lemez lett, a többi viszont mostanság nagyon sötét. Szoktad mindig irni, hogy ez téli zene, én meg mindig ilyen szansájnra asszociálok a régiekkel dolgaival kapcsolatban, főleg a dubos elemek miatt.

Ismeretlen_47371 2009.05.27. 13:48:30

nekem mindig a jég meg a hó jut eszembe Bluetech világáról
süti beállítások módosítása