Tán nem először mondom el: a skandinávok a psychedelic chillout mesterei. Olyan sok előadó bizonyította már ezt, hogy időszerű volt egy külön Skandináv-válogatást útnak indítani, mely egy csokorba gyűjti a svédek, dánok, finnek stb. által képviselt downbeat irányzat gyöngyszemeit.

Aki egy átfogó képet szeretne kapni az északiak hangzásvilágáról, keresve sem talál jobbat ennél a majdnem tökéletes repertoárnál.
Értelemszerűen a svédek egyik legnagyobb büszkesége, a Vibrasphere nyitja a lemezt. A Rickard Berglöf és Robert Elster által képviselt duó vitathatatlanul a legjelentősebb progressive trance előadók között foglal helyet, ám sosem elhanyagolandóak lassabb hangkölteményeik sem. A San Pedro című szám remixsze tökéletes választás volt a korong nyitányának; pontosan azt a képies melankóliát és enyhe hűvösséget hordozza magában, amely annyira jellemző a skandináv psychillre.
A kedélyeket tovább borzolja az Ian Ion és Koxbox alkotta duó, a Saiko-Pod, aminek Wednesday című száma egy igazi energiabomba.
A hosszú múltú Robert Leiner viszi tovább a fonalat. Lunar Suite című száma meglehetősen mozgalmasnak és hangosnak mondató ugyan, mégsem kerül túlsúlyba a szám egyik eleme sem, az elektromos gitár pedig gyönyörűen fűszerezi az összképet.
A szintén jól ismert Denis Matenda következik utána, aki a kellemes chillben és a dinamikus, olykor psychedeliát is előtérbe engedő progressive trance-ben egyaránt otthonosan mozog. Ennek ellenére No Return című darabja valamivel erőtlenebbnek mondható, bár rossznak közel sem nevezném.
Nem úgy az ezt követő Intentional Depths című munkát, mely végtelenül unalmas és fantáziátlan. Fájó, hogy egy ilyen tehetséges és érdekes zenevilággal rendelkező alkotótól, mint amilyen a Stress Assassin mögött álló Henrik Jonsson, egy ilyen silány és semmitmondó tételt emeltek ki, mikor számtalan remekművet készített már pályája során (elég csak a gyönyörű Shopcleanert említenem, mely kiválóan illett volna erre a válogatásra).
Aztán persze nincs Skandinávia Solar Fields nélkül, akiről felbukkanása óta zengik az ódákat - nem véletlenül, persze. Magnus Birgerssonnak kivételes érzéke van a földi és űrbéli hangképek vegyítéséhez, az agy kikapcsolásához, az utaztatáshoz. Erről bizonyosodhatunk meg a Compressed Universe hallgatása során is, mely nem a legjobb szerzeménye ugyan, mégis kellemes pillanatokat szerezhet szívnek és léleknek egyaránt.
Ugyanez mondható el a Dag Wallin alkotta Human Blue-számról is. Mint ismeretes, Wallin pajtás Matendához hasonlóan uptempóval kezdte, a folyamatos pörgések során azonban ő is ráérzett a downbeat varázsára. (Nem sokkal később egy egészestés chill-lemezt is készített a Chillcode gondozásában - akárcsak Matenda)
Az utolsó két szám során a lemezt válogató Michael Andresené a főszerep, aki két különböző alteregója keretében tár elénk két szerzeményt. Első, Pancakes In Tulum névre keresztelt darabja fokozatosan vezeti le a feszültséget, lágy ritmusokkal és kellemes dallamokkal adja át a helyet a teljes lebegés képviselőjének, a Solar Panelsnek. A Healer név valószínűleg sokaknak ismerősen cseng: Andresen ezen a néven adta ki egy évvel később Higher Grounds című psychill-csemegéjét.
A magáért beszélő tracklista élvezetes egyórát hozott tető alá. A válogatásnak szerintem mindössze két hibája van: az egyik az ötödik szám, amely erősen rontja az összképet. Másfelől pedig hiányolom Ooze-t, a Carbon Based Lifeformst és Omnimotiont, akik szintén nagyon jelentős képviselői a skandináv psychedelic chilloutnak. Ezen kívül egy emlékezetes gyűjtemény az Ease Division második epizódja, a borító pedig külön főhajtást érdemel.

Tracklist:

1. Vibrasphere: San Pedro (Low Sky Remix) (7:57)
2. Saiko-Pod: Wednesday (6:07)
3. Robert Leiner: Lunar Suite (5:52)
4. Matenda: No Return (7:06)
5. Stress Assassin: Intentional Depths (9:04)
6. Solar Fields: Compressed Universe (6:37)
7. Human Blue: Swing Delight (7:16)
8. 12 Moons: Pancakes In Tulum (7:59)
9. Healer: Solar Panels (10:42)

Vedd meg!
- SaikoSounds
- Beatspace