Kiadó: Soundscape
Megjelenés ideje: 2005.
Műfaj: ambient, dark ambient
Kulcsszavak: ezt szavakkal leírni?
Szerintem: 10/10
1. Pathways (9:36)
2. Fences (4:57)
3. Circle Unwound (9:00)
4. Passing Terrain (6:09)
5. Glint In Her Eyes (6:25)
6. Scent Of Night Jasmine (9:09)
7. Summer Thunder (4:27)
8. Hollow Rings Longer (5:19)
9. Weightless Morning (6:12)
Robert Rich neve valószínűleg minden, egy kicsit is jártasabb ambient zenét szerető ember számára ismerősen cseng. A lassan harminc éve aktívan tevékenyekedő zenész összes munkáját megismerni igen bátor vállalkozás lenne (már összeszámolni is), éppen ezért a szerintem legjobban sikerült munkáját mutatom be. A lemez címe Echo Of Small Things (apró dolgok visszhangja). A lemez egyszerűen lélegzetelállító. A lemez akár az "igazi" ambient koronázott királya is lehetne. A lemezről bitang nehéz írni, mert a legkifinomultabb nyelvérzékkel rendelkezők sem tudnák még csak megközelíteni sem azt az élményt, amit Rich lemeze nyújt egy gyanútlan hallgatónak.
Egy pár szót tán mégis érdemelne.
Robert Rich, azt gondolom, ezen a lemezén olyan szinten fejlesztette tökélyre az ambientet, amit mi, földi halandók sosem leszünk képesek felfogni. Átélni annál inkább. Merthogy dark ambientről beszélünk ugyan, mégis olyan mozgalmas, olyan változatos és annyira 'élő' albumot hallhatunk, mintha egy álmunk játszódna le a való életben. A kilenc tételt magába foglaló, ám azokat csak jelképesen nem egybefűző áramlat egy órára kiragad az emberi ésszel felfogható normák és szabályok által uralt világból, és egy olyan világot tár lelki szemeink elé, melyben nincsenek kötöttségek, eltűnik a tér, megszűnik az idő. Egyedül a látszólag végtelen, ámde nagyonis változékony, és sok-sok apró visszhanggal teletűzdelt, oldalról beuszó, fokozatosan előtérbe kerülő hangbéli csodák vezérlik a képzeletet, mely egyéntől függően repít addig teljesen ismeretlen, félelmetes mélységek felé: a lélek legmélyére; az emlékekbe. Az Echo Of Small Things laikus szemmel nézve tán csak egy érdekes ambientlemez, mélyebben elmerülve benne azonban egy hihetetlenül sokrétű pszichoanalitikai utazás.
Rich pedig olyan magabiztosan, olyan profizmussal bánik a hangokkal, hogy a hallgatóban megkérdőjeleződik: emberi ész ilyen mértékben tökéletes, precíz és mély zenét képes-e egyáltalán CD-re álmodni? A válasz mindenképp igen, hiszen ehhez fogható élményeket csak az képes másokból kiváltani, aki már maga is tapasztalta.
Borzasztóan hosszan lehetne ecsetelgetni. Akarva-akaratlanul is eszembe jut David Lynch Mulholland Drive című filmje, melyről szilárd meggyőződésem, hogy ezredik újranézés után is találnánk benne újat. Ezt tudom elmondani az Echo Of Small Thingsről is.
A korong 2005-ben kétféle kiadásban is megjelent Rich kiadója, a Soundscape gondozásában. A 129 példányszámra limitált díszdobozos kiadás a lemez mellett David Agasi fotóművész tíz képét is tartalmazza, míg a normál lemez vásárlói a belső borítóban csodálhatják meg ezeket. Aki számára a pénz nem jelent leküzdhetetlen akadályt, még mindig gazdára vár néhány példány a 129-ből...
Hálás köszönet illeti Garganellt, aki nélkül ezt a lemezt aligha ismerném.
Megvenni itt tudod, hasonlítgatni pedig bűn lenne.