Kiadó: Karmatronic Records
Megjelenés ideje: 2007. szeptember
Műfaj: chillout, lounge, downtempo
Kulcsszavak: lazulás, autópálya, kávé(zó)
Szerintem: 8/10
1. Embers (5:25)
2. Scuba (3:54)
3. Pandora Connection (4:25)
4. Homeless Child (5:38)
5. Misplaced Entities (3:52)
6. Thousand With Two (3:18)
7. Sol Y Mar (5:05)
8. Turbulence (3:41)
9. Shores Of Granada (3:13)
10. Blue Mood (4:26)
11. Bazaar (3:43)
12. Jewel In Your Eyes (4:44)
2007 szeptemberében jelent meg Tangram név alatt Fabók Péter első önálló nagylemeze, akit a jártasabbak Afterglow néven már valószínűleg ismernek. Jelen albumot a Karmatronic dobta piacra, ugyanakkor számtalan online shopon is megvásárolható!
Már a borító is igen figyelemreméltó, Rob Terwilliger munkája tökéletesen passzol a 12 szerzeményt felvonultató lemezhez: érett, határozott, kifinomult hangzásvilággal van dolgunk. Stílusilag leginkább a chillout jellemzi, ám ennyivel nem intézhetjük el a dolgot, ugyanis nem a jól megszokott Café del Mar-chillout hallható itt, sokkal érdekesebb annál. Tangram a mérsékeltebb lounge alapra építkezik, ezt ruházza fel a szolid, de zseniális dallamokkal, a remek gitárjátékkal, és a modern technika nyújtotta lehetőségekkel, különféle effektekkel, melyek szerencsére nem tolják el a korongot a túlzott elektronika irányába.
Az 51 perc alatt igen változatos darabokban lehet részünk. Találunk finoman lüktető space-es (Embers, Scuba), kifejezetten pörgős, groove ritmusú (Misplaced Entities), mélyebb, líraibb (Blue Mood, Homeless Child), és ha már chillout, akkor természetesen a klasszikus CdM-hangzást idéző (Sol Y Mar) etűdöket. A sokszínűség ellenére Tangramnak mindvégig sikerül megtartania az album összetettségét, még a kissé kellemetlen útóízt hagyó Turbulence és Bazaar sem rontanak az összképen.
Aki új mérföldkövek után kutat a chillout terén, az ne itt keresse! A Highway Ambience nem akar több lenni annál, ami, ez pedig egy őszinte hangzásvilágot nyújt a hallgatónak. A chillout műfaj igencsak hadilábon áll manapság. 2008-ban járunk, és elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a műfajalapító kiadó is egyre gyengébb, mondhatni szar lemezeket dob piacra. Ilyenkor kifejezetten üdítően hat egy olyan album, mint Tangramé, aki hű marad az alapokhoz, és saját magát is kellő arányban tudja a számokba csempészni.
Látogassátok meg Tangram hivatalos honlapját, ahol bővebben is megismerhetitek Őt!
